Megbüntethetetlen bűnök I.
Transznacionális gazdálkodó szervezetek kockázatmenedzselése.
A kutatások azt jelzik, hogy a multi- és transznacionális vállalatok tevékenysége során gyakran keletkeznek olyan károk, amelyek következményeinek egyik része már ma, másik része majd csak a jövőben megjelenik a gazdaságban, a foglalkoztatásban, a fogyasztásban, a munkahelyeken, a levegő és az ivóvíz minőségében. A jelenlegi, elsődlegesen vagy kizárólagosan gazdaságcentrikus termelő tevékenységeknek a társadalmak jelentős részére már napjainkban is ható kedvezőtlen kihatásait és kártételeit mind többen veszik észre. Ennek hatására az emberiség egy részében lassanként tudatosulni látszik az a tény is, hogy a gazdasági fejlődés (amit én inkább gazdasági változásnak neveznék) szoros összefüggésben van nemcsak a termelés és fogyasztás ellentmondásaival és igazságtalanságaival, hanem a klímaváltozással is.
A globalizáció drámai módon összepréselte a Földön az időt és a teret. Ezért a jelenünket jellemző extraprofit-orientált mentalitásnak káros következményei sokrétűek és kölcsönösen hatnak egymásra. Kulcsszereplő az úgynevezett fehérgalléros vállatirányító, akit ma már inkább topmenedzsernek hívunk. Neki kell végrehajtatnia a foglalkoztatottakkal a tulajdonosok elvárásait. Ez a menedzser számára egyszerre kétfajta kényszert jelent: igazodást felfelé, és érdekérvényesítést lefelé. Termelővállalatok esetében a módszer gyakran a gyáron belüli munkavállalói és a gyáron kívüli fogyasztói és/vagy felhasználói kizsákmányolás. Ez ma már világméretekben éppúgy normálisnak tekinthető, mint az, hogy a multi- és transznacionális cégek gyakran a tevékenységüknek helyt adó jogi környezet megteremtésében közreműködő állami szervezetek által a világ gazdaságilag kevésbé fejlett régióiban, országaiban újragyarmatosítást hajtanak végre.
Elemzés tárgyát képezi, hogy milyen feltételek szükségesek, milyen belső késztetések, készségek, beállítódások teszik lehetővé és elviselhetővé a menedzserek számára ezt a szerepjátékot.
A leírt kedvezőtlen folyamatokhoz vezető tevékenységek többsége a bűnben fogant extraprofit-termelést célozza. A vállalatok kártételeinek egy része már ma is különböző nemzetközi szerződésekbe és ajánlásokba ütközik, mégis a világ számos országában a megbüntethetetlen bűnök tartományába sorolhatjuk. Világunk gazdasági élete, s ennek részeként a vállalatok többségének működése „a cél szentesíti az eszközt” elven nyugszik. És azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy – legalábbis látszólag – az emberek nagy többségének csakúgy, mint a közülük ilyen-olyan eszközökkel és módszerekkel kiválasztott vezetőinek az imént idézett elv nagyon megfelelő, amit nemcsak kényszerűen tudomásul vesz, hanem támogat is. A preferált célok közé ugyanis olyanok tartoznak, mint a stabilitás, a biztonságérzet, a megszerzett előnyök és privilégiumok megtartása, az erőfölénnyel visszaélés és az államhatárokat nem ismerő extraprofit-termelés.
Kérdés, hogy ebben a hálózatban kit és mit szolgál a jog, ezen belül a büntetőjog? Az nyilvánvaló, hogy a tettarányos büntetés, mint általános elv napjainkra csődöt mondott, ami összefüggésben áll a társadalmi veszélyesség mértékében és minőségében való elbizonytalanodással.
A transznacionális szervezetek e monográfiában bemutatott tetteivel összefüggésben a jogalkotók még távol állnak attól a szakmai elvárástól, amelyik szerint nemzetközi bűnözésre nemzetközi bűnüldözéssel kell válaszolni. Ma még odáig sem sikerült eljutni, hogy a globalizálódott szervezetek károkozásai döntő többségének társadalmi veszélyességéről széles konszenzuson alapuló egységes álláspont alakuljon ki. A rövid távú érdekek ma, és félő, hogy még túlságosan is sokáig „lenullázzák” a morális értékeket. A gazdaságilag fejlett világban a makrokriminalitás szintjén a morál már nem támasza a jognak. Ezt példázza, hogy a különböző gazdasági és földrajzi körökbe csoportosuló országok nemhogy megakadályoznának, de a legkisebb figyelemre se méltatnak számos, kizárólag a haszonelvűségen és a profitmaximalizáláson alapuló, egyidejűleg azonban etikailag elfogadhatatlan, de legalábbis megkérdőjelezhető, részleteiben jól ismert termelési és kereskedelmi módszert. A jogi környezet a jelenlegi állapotokat rögzíti, esetenként szolgálja, de csak ritkán tiltja. A nemzetállamokat tömörítő nagy nemzetközi szervezetek sem állítanak hatékony sorompókat a jelenlegi törekvések és gyakorlat elé.
Azok az országok, amelyekben az élet értékénél fontosabb a profit-érdek, (saját önmeghatározásuktól függetlenül) nem demokratikusak, s ezeknek az államoknak (államok közösségeinek) politikai és/vagy gazdasági erőforrással bíró hatalmi centrumai a termeléssel összefüggő kockázatokat úgy menedzselik, hogy a jelen és a jövő polgárait a kárkövetkezményekkel magukra hagyták-hagyják. Nem csak nyilatkozatokban, hanem konkrét tettekben megnyilvánuló értékalapú globális megközelítésre ma még leginkább csak az érdekérvényesítésben gyenge civil szervezetek mutatnak készséget. A jövő számára semmi jót nem sejtet az a tény, hogy láthatóan a gazdaságilag legerősebb államok határozzák meg nemcsak jelenünket, hanem a jövőnket is.
Tartalomjegyzék
Előszó
Bevezető
I. rész
1. fejezet
Biztonsági kockázatok a 21. században
A globális világ kihívásai
Lokális problémák a globális világban
A vállalatok kockázatelemzése
2. fejezet
Szervezet, Szervezeti kockázatok. erőfölény, erőfölénnyel visszaélés
A szervezet, a gazdálkodó szervezet és a vállalat fogalma, és típusaik
Szervezetekről és vállalatokról részletesebben
Transznacionális szervezetek
Hatalom és szervezet viszonya
Erőfölény, erőfölénnyel visszaélés
Az erőfölényről általában
Erőfölény, erőfölénnyel visszaélés és politikai hatalom
Erőfölény és gazdasági erő, erőfölénnyel visszaélés a gazdasági életben
3. fejezet
Ember és kockázat
3.1. Fehérgallérostól a topmenedzser-devianciáig
Történelmi visszapillantás
Fogalmi alapvetés
Kitérő: a jogalkalmazás buktatói
Kitérő: Az elit devianciáról
Fehérgallérostól menedzserig
3.2. A kockáztató ember
Kockázat, kockáztatás és döntés
A döntési folyamat egy magyarázó elméletéről
Mezőelmélet szerepe a bűnügyi okkutatásokban
A fehérgallérosok/menedzserek viselkedésének megértése
A lehetőség, mint objektív kategória
A felelősség hárítása: a neutralizálási technika
A racionális választás és a döntés
A racionális választás elméletéről
Korlátozott racionalitás szerinti döntés
3.3. Viktimológiai kitekintés
Bevezető gondolatok
A hatalombűnözés áldozatairól
Kizsákmányolás, kényszermunka, emberkereskedelem
Menedzserdeviancia – viktimológiai kitekintés: a vállalati környezet különös vonásai
II. rész
4. fejezet
Deviancia-kezelés: korlátok és lehetőségek.
A deviancia fogalma
Bűn, bűncselekmény és társadalmi veszélyesség
A labeling-megközelítés értelmezése
Makrokriminalitás – makrokriminológia
5. fejezet
Szervezeti bűnözés
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BŰNÖZÉSE – általános rész
Szervezeti bűnözés
Vállalati bűnözés
A munkavégzők által és az ő rovásukra elkövetett bűncselekmények
Környezeti károkozások és következményeik
6. fejezet
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BŰNÖZÉSE – különös rész
Speciális iparágak károkozásai és következményei
Autóipar
Élelmiszeripar
Ruhaipar
Vegyipar
Gyógyszeripar
Olajipar
Atomenergia-ipar
7. fejezet
Korlátozott kontroll
A megelőzés dilemmái
Állami szabályozás és kontroll
A (büntető) jog lehetőségei
Zárszó helyett
Idézett irodalom
- Magyar-English
