PUBLIKÁCIÓK ÉS EGYÉB DOLGOZATOK
2017
Irk F. (2017_01) Globalizációs kihívás - új (preventív) kontrollstratégiák. In: Finszter G. - Korinek L. - Végh Zs. (szerk.): A tudós ügyész. Tanulmányok Bócz Endre 80. születésnapjára. hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft. 2017. 111-121.
Irk, F. (2017) Globalization challenge - new (preventive) control strategies
Rezümé:
A tanulmányban bemutatott kockázatkezelési metódusok rendszerszintű konfliktusokra hívták fel figyelmünket. Ilyen lehet a hatalom küldetéstudata, aminek folytán (helytelenül) nemhogy a nemzet javát nem keresi, hanem abban a meggyőződésben cselekszik, hogy annak ő az egyedüli letéteményese. A világ különböző beállítottságú erőközpontjaiban egyre gyakrabban találunk olyan gyakran populistának nevezett irányzatokat, amelyek jobb esetben a felmerülő nehézségekre gyors és egyszerű válaszokat ígérnek, rosszabb esetben cselekvéseiket is ilyen szemlélet vezérli. Erre vezethető vissza mind a bonyolult jelenségeket sokoldalúan kutatni, a reaktív és preventív intézkedések rövid és hosszú távú következményeit is alaposan elemezni kívánó szemlélet lehetőség szerinti háttérbe szorítása, sőt zavaró tényezőként annak negligálása. E felfogás uralomra jutásának egyenes folyományai a rossz, megalapozatlan döntések káros következményei, amelyek szintén rendszerbe szerveződhetnek. Az ilyen következmények jellegzetessége, hogy egy (többé-kevésbé kiszámíthatatlan, tehát bizonytalan, nem vagy csak nehezen prognosztizálható) ideig előbb észre sem vehetők, később még egy ideig kezelhetők, de valószínűsíthetően utóbb robbanáshoz vezetnek. Különösen veszélyes lehet a helyzet akkor, ha a mindenkori hatalom nemcsak hogy nem áll ellen, hanem szövetkezik azokkal a gazdasági erőközpontokkal, amelyeket – ma még legalábbis többnyire – kizárólag saját rövid távú céljaik elérése érdekében, lehetőleg jogi eszközökkel jól körbebástyázott érdekeik vezérelnek. Ez a nézet egyenesen vezet el ahhoz a fajta államirányítási szemlélethez, amelyik jellemvonása a represszív büntetőjog felváltása a preventív büntetőjoggal. Ez viszont már természetesen oda lyukad ki, hogy a jogállami garanciák egy része megsemmisül, ami pedig a szabadság és a biztonság kényes egyensúlyának elvesztéséhez, a „safety first” szemlélethez vezet.
Elgondolkodtató, hogy erről a fejleményről a kriminológusok többsége – itthon és gyakran külföldön is – mintha nem venne tudomást. Az állami túlhatalomról, az állam és a nagyvállalatok közötti kapcsolatokról, ezek lehetséges kedvezőtlen következményeiről évek, sőt egyes témakörökben évtizedek óta olvashatók kutatások, kritikai írások, amelyek azonban úgy tűnik, hogy az úgynevezett mainstream írástudóknak még az ingerküszöbét sem érik el. A kutatási preferenciák nincsenek összhangban a társadalom számára veszélyt jelentő cselekmények fontossági rangsorával. A kriminológia fő irányvonalát meghatározó kriminológusok tévednek, ha úgy vélik, hogy a globális veszélyeket magukban hordozó aktuális és egyre egzaktabb módokon prognosztizálható kártételek társadalmi-gazdasági-hatalmi összefüggéseiről szabad nem tudomást venni, netán elégséges lehet a jelen populáris problémáira, a napi hírekbe illeszthető globális veszélyekre (mint például a terrorizmus, vagy a nemzetközi szervezett bűnözés) korlátozni kutatásaikat és állásfoglalásaikat. Ebből következően azonban e tudományágnak nehéz lesz máról holnapra a valódi új kihívásokra proaktív válaszokkal szolgálni. A kutatók többsége ugyan sok érdekes témával foglalkozik, azonban globális rendszerkritikát többnyire hiába keresünk műveikben. Ez a huszadik század második felében is már alig elfogadható szemlélet mintha tartósan megrekedt volna a huszonegyedik század „felkent” szakértői körében. És nem csak országunk határain belül.
- Magyar-English
