Prof. Dr. Irk Ferenc webpage

PUBLICATIONS AND OTHER PAPERS

2020

Feltöltés alatt...

Irk F. (2020_01) Az elfogadhatatlan termelési kockázatokról és következményeiről. In: Vókó Gy. (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok 57. OKRI, Budapest, 2020, 246-264. pp.

 Irk, F. (2020) On unaceptable production risks and their consequences

Rezümé

A globalizált világ gazdaságában összefüggés van egyrészről a termékek előállítása során a kizsákmányolással párosuló kockázatos munkavégzések, az emberek tömegeit sújtó egészségkárosodások, másrészről a termékek egyre gyorsuló fogyasztása, ennek következményeként a mindinkább növekvő hulladékmennyiség és a globális környezetkárosítás között. Rendelkezésünkre állnak olyan gazdasági, szociális, morális és jogi ismeretek, amelyek elemzésével e jelenségek és folyamatok összefüggései megismerhetők, és leírható az okok és következmények metamorfózisa. A tudomány, a politika, a gazdaság, és a civil szféra együttműködésétől függ, hogy egy inkább optimista, vagy egy inkább pesszimista vízió fog-e megvalósulni.

Summary

In the economy of the globalised world, there is a correlation between risky jobs that accompany exploitation in the production of goods and health impairment affecting masses of people on the one hand, and on the other hand, the increasingly accelerated consumption of products and the increasing amount of waste and global environmental damage resulting from that. We have economic, social, moral and legal information, whose analysis can help us to understand these phenomena and processes and to describe the metamorphosis of causes and consequences. It depends on the cooperation between science, politics, economy and civil society whether a more optimistic or pessimistic vision will materialise.

PDF file

***

Irk F. (2020_02): A munkavégzők kizsákmányolása és az európai értékek védelme. In: Madai S. - Pallagi A. - Polt P. (szerk.): Sic itur ad astra. Ünnepi kötet a 70 éves Blaskó Béla tiszteletére. Ludovika Egyetemi Kiadó Budapest. 241-249. pp.

Irk, F. (2020) Exploitation of workers and protection of European values

Rezümé

Ebben a dolgozatban az olvasó rövid áttekintést kap arról, hogy napjaink kockázati társadalmának viszonyai között miképp „újul meg” az újkor kezdetéig visszavezethető, mai értelemben vett rabszolgatartás, valamint a 19. század második és a 20. század első fele közötti időszakban az iparosodás előrehaladtával mind szélesebb körben elterjedt – és máig tartó – kizsákmányolás, továbbá annak munkavégzéssel összekapcsolódó megvalósulási formája: a modern kori rabszolgaság és a kényszermunka. Definiálom e fogalmak közös és elválasztó ismérveit, s arról is szó esik, hogy nemzetközi színtéren az emberek védelmét szolgálni hivatott szervezetek milyen erőfeszítéseket tesznek, és milyen eredményeket érnek el e jelenségek visszaszorításában.

Summary

In this publication, the reader will get a brief overview of how slavery in the modern sense, which can be traced back to the beginning of the modern age, and in the period between the second half of the 19th and the first half of the 20th century as industrialization progressed. Widespread exploitation, which continues to this day, and its work-related form: modern-day slavery and forced labor. I define the common and distinctive features of these concepts, as well as the efforts made by organizations to protect people on the international stage and the results they achieve in reducing these phenomena.

 PDF file

***

Irk F. (2020_03) A 100 éves Destek Miklós igazságügyi szakértő köszöntése. Tanulóvezető.eu

PDF

Irk F. (2020_04) A 100 éves Destek Miklós igazságügyi szakértő köszöntése. Magyar Jog 67. évf. 9. szám, 2020. szeptember, 547-551. pp.

Rezümé

Destek Miklósnak az általam kissé megismert négy évtizedes életciklusát végig kísérte a már-már aggályosan igényes, „kínosan” precíz, morális döntéseiben megfellebezhetetlen szakértői habitusa. Munkássága során folyamatosan szembe találkozott olyan, természettudományos módszerek vizsgálata nélkül elfogadott tabukkal, amelyeket rendre megkérdőjelezett, sőt gyakran meg is cáfolt. Akiket ez a precíz és aprólékos valóságelemzés zavart (a legkülönbözőbb posztokon szép számmal akadtak ilyenek), azok megpróbálták kiszorítani, feltehetően úgy érezvén: az egykori kötöttpályás szakértő olyan témakörök alapos feltárásába fog bele, vizsgálódik, kutakodik és kutat, ráadásul nem átall megcáfolni és ellenbizonyítani, ami szembe megy a jól megszokott szakértő rutinmentalitással. Évtizedeket szentelt a közúti közlekedésbiztonságnak és balesetmegelőzésnek, nemkülönben annak, hogy egységes jogértelmezéssel és az emberi és műszaki tényezők lehetőségeinek és korlátainak bemutatásával hozzájáruljon annak a lehetőségnek a megteremtéséhez, hogy ma egy, a korábbinál emberségesebb és igazságosabb szabálysértési és büntetőbírósági ítélkezési gyakorlat valósulhasson meg azok esetében, akik közúti közlekedési balesetbe keveredtek. Köszönet Tóth Mihály professzornak, hogy helyet ad ennek a visszaemlékező, és a bevezetőben jelzettek okán némileg szubjektív tanulmánynak.

PDF