MEGBÜNTETHETETLEN BŰNÖK II.

2021

Irk Ferenc:
Az ember és környezete kizsákmányolásának metamorfózisa

(Rövid tartalmi összefoglaló)

A globalizálódott világban olyan fogyasztói szokások alakultak ki, amelyek jelentős része a tisztességgel, mint legfőbb európai értékkel ellentétes, ezért morálisan elfogadhatatlan.
Ennek oka a torzult kapitalizmus, amelyik már nem a burzsoá társadalom alappilléreit jelentő tulajdon szentségén, a szerződéses szabadságon és a törvény előtti egyenlőségen, hanem a profitéhséget kielégíteni hivatott kizsákmányoláson alapul.
A kizsákmányolás célja a termékek olcsó előállítása, bőséges kínálattal a vásárlói igények maximális kiszolgálása, ennek során nagy extraprofit biztosítása. A globalizálódott világ gazdaságának főszereplői nincsenek tekintettel arra, hogy a termeléstől a szállításon és a fogyasztáson át a termékmegsemmisítésig tartó folyamat milyen következményeket indukál. Ennek részletes összefüggéseit a treadmill of production (ToP) elmélet tartalmazza. A jelenlegi multinacionális kapitalista gazdaság közvetlen vesztesei a termelés során kizsákmányolt emberek, közvetett vesztese mindenki más is – kivéve a rövid távon nyerteseket. Az ő módszerük az extraprofit-orientált kizsákmányolás, eszközeik az egészségük kockáztatásával nyersanyagot termelő és készárúvá alakító alulfizetett munkások, célcsoportjaik a reklámokkal „megvett” fogyasztók.
A hálózatba szerveződött vállalatok „motorjai” az olyan erőközpontok, amelyek szellemi és anyagi erőforrásaikat kizárólag rövid távra koncentrálják, csak a saját érdekeiket érvényesítik, eredményeik elérését célzó tevékenységük során a társadalomban és a természetben történő kártételeket negligálják. Kihasználják, hogy az államok olyan jogi környezetben működnek, amelyik képtelen a közérdek elsőbbségét biztosítani.
E gazdálkodásnak közvetlen következményei az élet, testi épség, egészség kockáztatása, gyakran súlyos és tömeges sérelme, továbbá a természeti környezet degradálása; közvetett következményei azok a megbüntethetetlen bűnök, amelyek a termeléstől a fogyasztáson át a termékmegsemmisülésig terjedően, az ember és a természeti környezet kizsákmányolásának egyre gyorsuló metamorfózisában öltenek testet.

A monográfiában bemutatott tényekből arra a következtetésre juthatunk, hogy mind az emberi élet és egészség, mind a természeti környezet kockázatainak kezelése hibás. Ez arra vezethető vissza, hogy nincs egyensúlyban az egymást kölcsönösen korlátozó és kiegészítő kockázatkultúra valamint biztonságkultúra. Ennek következménye pedig részint a termelő embert és a természeti környezetet egyaránt kizsákmányoló termelés, részint a pazarló fogyasztás, továbbá a fogyasztás során keletkező hulladék- és szemét-kezelés elégtelensége. Ez utóbbi az élhető természeti környezetet degradálja. A gazdag országokra jellemző túlfogyasztással szemben nemcsak szavakban és írásban rögzített dokumentumokban volna szükséges fellépni, hanem azokat az emberiség megmaradásának érdekében meg kell szüntetni.

A termeléstől a fogyasztáson át a hulladéktermelésig és környezetpusztításig, majd innen újra a termelésig tartó körforgás olyan rendszerhiba, amelyet csak jogi szabályozással nem (büntetőjogi eszközökkel pedig különösen nem) lehet sem tartósan kezelni, sem kijavítani, mert a politikai hatalom döntései kettős morál érvényesülésén alapulnak.
Ezt bizonyítja az a tény, hogy mind az ENSZ-nek, mind az Európai Uniónak kulturális és morális alapokon nyugvó deklarált normái nem, vagy csak korlátozottan érvényesülnek a tagállamok kormányai által támogatott, tűrt és tiltott tettekben. Mindebből levonható az a következtetés, hogy egy tévutat követő világhálózatnak vagyunk aktív vagy passzív résztvevői. Ebben nemzeti és nemzetközi intézmények jogszabályokban definiálják azokat a tetteket, amelyeknek megszegését megtiltják, azonban az előbb említett aktorok – rövid távú érdekeiket követve – ezen tilalmak megszegőit gyakran nem büntetik meg. Ehelyett a társadalmaknak kárt okozó normasértők tevékenységét tűrik, sőt gyakran támogatják. A politikai erőközpontok döntéshozói erőfeszítéseiket gyakran arra koncentrálják, hogy egyrészről jogi eszközökkel tiltsák, másrészről ugyancsak jogi eszközökkel támogassák, de legalábbis tűrjék a jelenlegi politikai-gazdasági status quo fennmaradását. Ez jelen témánkkal összefüggésben azt jelenti, hogy közvetlenül vagy közvetve támogatják a csak rövid távon gazdasági érdekeik érvényesítését szem előtt tartó gazdasági erőközpontok tevékenységét. Ennek szerves része az elfogadhatatlan kockázatok miatt az emberi élet és egészég sérelmével vagy veszélyeztetésével járó munkaerő-kizsákmányolás, valamint a természeti környezet kizsákmányolása.

A világ vezető ipari, kereskedelmi és pénzügyi szervezeteinek többsége továbbra is a fenntartható növekedésre koncentrál. Ilyen irányzat például a jelenlegi gazdasági berendezkedés „kizöldítésével” kampányoló „Új klímagazdaság” projekt. Az ilyen elképzelések megvalósítása mára időszerűtlenné vált, mert az emberi és a természeti értékek további pusztításával járna, ebből fakadóan a jelenlegi rendszer konzerválását jelentené. A kizsákmányolás megismert formái olyan, a növekedéscentrikus kapitalista rendszer lényegén alapuló súlyos bűnök, amelyek bűnösei épp a rendszer hibái miatt megbüntethetetlenek. Ezért ezek a bűnök csak a rendszer átalakításával szüntethetők meg.

A feladat tehát nem kevesebb, mint a termeléstől a fogyasztáson át a termékmegsemmisítésig tartó jelenlegi metamorfózis lánc(olat)ának megszakítása. Ehhez teljesen új termelői és fogyasztói ethoszra van szükség. A kiutat a fenntartható fejlődést célul kitűző termelés és fogyasztás megvalósítása jelentheti. Ilyeneknek tekinthetjük például a globálisan fenntartható fejlődés gondolkodásmódját tükröző körforgásos gazdaságot, a globális fenntarthatóságot valló nemnövekedést, vagy a lokális fenntarthatóságot preferáló irányzatokat, mint amilyen a Preston-modell.

A témakörben ismertté vált tények elemzése során a kriminológus arra a következtetésre jutott, hogy a politikai és a gazdasági hatalom kapcsolatában csak korlátozott mértékben képes a büntetőjog a társadalmi berendezkedésben rendszerszinten érvényesülő hibákat befolyásolni. Következésképp alig tud hatást gyakorolni a társadalomra nagy veszélyt jelentő történésekre. Különösen igaz ez a megállapítás a globális szinteken megnyilvánuló érdekérvényesítési technikákra, amelyek széles körben elfogadottakká váltak, és ennek folytán normálisaknak tűnnek, társadalmi veszélyességük pedig feltűnésmentes marad.

A COVID-19 pandémia jelentős gazdasági és társadalmi megrázkódtatásokat okoz. Megtörni látszik a gyakran az államok közjogi hatalmi szerveivel szimbiózisban működő globális gazdasági központok erőfölénye. Ezért időszerűvé vált, hogy a kizsákmányolást és a környezetpusztítást előbb csak lassító, majd megállító, az európai értékrenden alapuló, a kizsákmányolással szakító, és a fogyasztási kultúrát megreformáló, a hagyományos európai értékeket preferáló új szemlélet jusson érvényre az Európai Unióban.

A könyvben szereplő hivatkozások:

Tudomány, ismeretterjesztés, elektronikus médiacikkek

További internetes források

QR-kódhoz tartozó források

Tartalomjegyzék:

Bevezető...................................................................................................................17

I. Általános rész.......................................................................................................19

1. Kockázatok és globalizáció.............................................................................21

1.1. Kockázat-definíciók.................................................................................22

1.2. A közkockázatokról.................................................................................24

1.3. Kockázatok és értékek.............................................................................26

1.4. Elfogadható és elfogadhatatlan kockázatok............................................29

1.5. Társadalomra veszélyes kockázatok........................................................31

2. Kockázat – kultúra – biztonság.......................................................................37

2.1. Kockázat, kultúra, kockázatkultúra.........................................................37

2.1.1. A kockázat és a kultúra viszonya – elméleti megközelítések...........41

2.1.2. Kockázatkultúra a gyakorlatban.....................................................47

2.1.3. Általánosítható következtetések.......................................................52

2.2. Kockázat és biztonság. A biztonságkultúráról.........................................56

2.2.1. A biztonság és a kultúra viszonya – elméleti megközelítések..........56

2.2.2. Biztonságkultúra a gyakorlatban....................................................58

Összegzés............................................................................................................61

II. Különös rész.......................................................................................................63

Bevezető gondolatok...........................................................................................65

3. Termelés, fogyasztás, termékmegsemmisítés..................................................67

3.1. A termelés taposómalma. Taposómalomtól a futópadig.

A ToP-teória lényege...............................................................................67

3.1.1. A treadmill (szó, kifejezés) fogalma.................................................67

3.1.1.1. Első jelentésváltozat (etimológiai megközelítés)....................67

3.1.1.2. Második jelentésváltozat (közgazdasági/szociológiai/

ökológiai megközelítés)..........................................................70

3.1.2. A ToP-elmélet lényege.....................................................................73

3.1.2.1. A ToP-elmélet ismertetése.......................................................73

3.1.2.2. A ToP-elmélet viszonya az élhető környezethez.....................76

3.1.2.3. A ToP-elmélet lényege kérdezz-felelek formában..................78

3.1.3. A ToP-elmélet értékelése – vélemények...........................................84

3.1.4. Kriminológiai, kriminálpolitikai aktualitások.................................88

3.2. A termelő munka kockázatai...................................................................93

3.2.1. Veszélyeztető termelési kockázatok.................................................94

3.2.1.1. Termék-előállítás.....................................................................95

3.2.1.2. Szállítás...................................................................................97

3.2.1.3. Fogyasztás...............................................................................97

3.2.1.4. Megsemmisítés........................................................................98

3.2.2. A négy jelenség (termelés, fogyasztás, szállítás,

termékmegsemmisítés) metamorfózisa.............................................99

4. Kultúra – globalizáció – áldozati szerepek....................................................105

4.1. A kultúra és a bűnözés kapcsolatáról.....................................................105

4.2. A kultúra és a viktimológia kapcsolatáról.............................................106

4.3. A kultúra és a zöldkriminológia kapcsolatáról......................................108

4.4. A globalizációs/globális kockázatok áldozatairól..................................109

4.4.1. Új áldozatok, új viktimizációs súlypontok.....................................109

4.4.2. Az állambűnözés áldozatairól.......................................................111

4.4.3. A környezeti bűnözés áldozatairól.................................................112

4.4.4. Összegzés.......................................................................................115

5. Az ember és környezete kizsákmányolása....................................................117

5.1. A globalizálódott kapitalizmus diszkrét bája…........................................117

5.1.1. Kizsákmányolás.............................................................................118

5.1.2. Munkaerő-kizsákmányolás............................................................118

5.1.3. Környezet-kizsákmányolás............................................................124

5.2. A két jelenség (ember és környezete kizsákmányolása) metamorfózisa.....128

6. A jogi és a közösségi normák szabályozó erejéről........................................135

6.1. A munkaerő-kizsákmányolás jogi szabályozásáról...............................135

6.1.1. ENSZ-okmányok............................................................................135

6.1.2. Európai uniós okmányok...............................................................138

6.2. A környezet-kizsákmányolás nemzetközi jogi szabályozásáról............142

6.2.1. ENSZ-okmányok............................................................................144

6.2.2. Európai uniós okmányok...............................................................145

6.3. A büntető- és magánjogi szabályozásról...............................................146

6.3.1. A kizsákmányolás büntetőjogi szabályozásáról............................147

6.3.2. A környezetkárosítás büntetőjogi szabályozásáról........................148

6.3.3. A környezetkárosítás magánjogi szabályozásáról.........................151

6.4. A hatósági szabályozások néhány tanulsága.........................................151

Összegzés..........................................................................................................157

III. rész: A jelenből a jövőbe................................................................................159

7. Egy européer kriminológus vallomása..........................................................163

7.1. Mit jelent européernek lenni?................................................................163

7.2. Az européer gondolkodásról és az európai értékekről...........................164

8. Hogyan tovább: Ember és természet további kizsákmányolása vagy

értékeink védelme?........................................................................................173

8.1. A kockázatmenedzselés alternatíváiról..................................................173

8.2. Körforgásos gazdaság – a globálisan fenntartható fejlődés

gondolkodásmódja................................................................................175

8.3. Nemnövekedés – a globális fenntarthatóság gondolkodásmódja..........181

8.4. Preston-modell – a lokális fenntarthatóság gondolkodásmódja............187

8.5. A fenntartható növekedés – az Új klímagazdaság projektje..................189

8.6. A négy modell összehasonlítása, következtetésekkel............................191

Összegzés..........................................................................................................192

9. Az ember és természeti környezete kizsákmányolása.

Kihívások és válaszlehetőségek....................................................................193

9.1. Tények, amelyekkel kezdeni kell valamit.............................................193

9.1.1. A biodiverzitásról..........................................................................194

9.1.2. A klímaváltozásról.........................................................................200

9.1.3. A karbonkibocsátásról...................................................................203

9.1.4. Az ökológiai lábnyomról...............................................................205

9.2. Feladatok...............................................................................................210

9.3. Válaszok................................................................................................213

9.3.1. A közösségi szabályozás lehetőségeiről és korlátairól:

a méltányos és az etikus kereskedelemről......................................214

9.3.2. Állami kezdeményezés közösségi együttműködésben....................219

9.3.3. A közösségi kezdeményezésekről...................................................222

9.4. Zárógondolatok.....................................................................................224

10. Kitekintés a jövőbe: bizonytalan lábakon álló prognózis............................227

10.1. Előzmények. Kockázatkultúra és katasztrófakezelés..........................227

10.1.1. Az individuális és regionális preferenciákról..............................227

10.1.2. A globális kockázatkezelésről......................................................229

10.2. Elméleti előfeltevések.........................................................................230

10.3. Alapértékeink veszélyeztetéséről: kérdések és válaszok.....................233

10.4. A Covid-19 pandémia – régi és új kockázatok....................................238

10.5. Válaszok a kihívásokra: lehetőségek és következmények..................242

10.5.1. Alternatívák.................................................................................242

10.5.2. Víziók...........................................................................................246

10.5.3. A fogyasztó polgár dönt: fennmaradni vagy megszűnni?...........247

Idézett irodalom....................................................................................................249

Tudomány, ismeretterjesztés, elektronikus médiacikkek..................................271

További internetes források.................................................................................283

Tárgy- és névmutató.............................................................................................289

Summary...............................................................................................................309

Contents.................................................................................................................313